Meddig érdemes próbálkozni, mielőtt meddőségi kivizsgálások elkezdődnek? Normális, ha az első hónapokban még csak próbálkozunk? Érdemes a kivizsgálások előre hozni, akár már a családtervezés időszakára? Összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat.
Ha egy pár egy év rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet mellett sem lesz pozitív a terhességi teszt, meddőségi kivizsgálásra lehet szükség.
Harmincöt év feletti nők esetében már hat hónapnyi sikertelen próbálkozás után érdemes orvoshoz fordulni.
A meddőségi kivizsgálás célja annak feltárása, hogy mi lehet a háttérben, és hogy van-e mód a természetes teherbeesés elősegítésére, vagy szükséges lehet-e valamilyen orvosi beavatkozás.
A meddőség okai
A meddőség hátterében számos tényező állhat, és fontos kiemelni, hogy mind a nők, mind a férfiak érintettek lehetnek. Nőknél a leggyakoribb okok közé tartoznak a hormonális problémák, a peteérés zavara, a petevezetékek elzáródása vagy méhproblémák. Férfiaknál a leggyakoribb meddőségi okok a spermaszám csökkenése, a sperma minőségi problémái, valamint az ivarszervek rendellenességei.
Mikor érdemes kivizsgálást kérni?
Mint említettük, ha egy év próbálkozás után nem sikerült teherbe esni, érdemes orvoshoz fordulni. Az idősebb nők (35 év felett) esetében ez az időintervallum fél évre csökken, mivel az életkor előrehaladtával a termékenység csökkenhet. Fontos figyelembe venni az esetleges kockázati tényezőket is, mint például az előzetes fertőzések, endometriózis, szabálytalan menstruációs ciklusok, ismert hormonális problémák vagy egyéb egészségügyi állapotok, amelyek meddőséghez vezethetnek.
A meddőségi kivizsgálás folyamata
A kivizsgálás több lépésből áll, amelyek során mind a nőt, mind a férfit alaposan megvizsgálják. A cél a meddőség okának azonosítása, ami alapján az orvosok személyre szabott kezelési tervet készíthetnek.
1. Első konzultáció: részletes kórelőzmény felvétele
Az első lépés mindig egy részletes orvosi beszélgetés, ahol az orvos megismeri a pár egészségügyi előzményeit, életmódbeli szokásait, valamint a meddőséggel kapcsolatos próbálkozásaikat. Az alábbi kérdéseket tehetik fel:
Mióta próbálkoznak a teherbeeséssel?
Volt-e korábbi terhesség vagy vetélés?
Mennyire rendszeres a menstruációs ciklus?
Milyen szexuális szokásaik vannak?
Van-e korábbi orvosi vagy sebészeti előzményük?
Van-e ismert hormonális vagy genetikai betegség?
Ez a részletes beszélgetés alapvető ahhoz, hogy az orvosok megértsék, milyen irányban kell folytatniuk a vizsgálatokat.
2. Fizikális vizsgálatok
A következő lépés a fizikális vizsgálatok sora, amelyek mindkét fél esetében fontosak.
Nőknél: az orvos nőgyógyászati vizsgálatot végez, amelynek során megvizsgálja a nemi szervek: a méh, a petefészkek és a petevezetékek állapotát. Az ultrahangos vizsgálat is gyakran része ennek a folyamatnak, amely segít az orvosnak felmérni a peteérést és az esetleges anatómiai rendellenességeket.
Férfiaknál: Andrológiai vizsgálatra kerül sor, amely során az orvos megvizsgálja a heréket, a péniszt és a prosztatát. Ezek a vizsgálatok segítenek felderíteni az esetleges fizikális problémákat, amelyek a meddőséghez vezethetnek.
3. Laboratóriumi vizsgálatok
A fizikális vizsgálatokat követően számos laboratóriumi tesztet végeznek mindkét fél esetében, hogy a hormonális és biokémiai hátteret is felmérjék.
Nők hormonvizsgálata: A menstruációs ciklus bizonyos napjain végzett vérvizsgálatok segítségével felmérik az ösztrogén, progeszteron, luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szintjét. Ezek a hormonok kulcsszerepet játszanak a peteérésben és a méhnyálkahártya felkészítésében a terhességre.
Férfiak spermiogramja: A férfiaknál az egyik legfontosabb vizsgálat a spermiumok számának, mozgékonyságának és alakjának elemzése. Az úgynevezett spermaanalízis vizsgálat során megállapítható, hogy a spermiumok képesek-e a megtermékenyítésre, és hogy a sperma minősége megfelelő-e.
4. További képalkotó vizsgálatok
Amennyiben a laborvizsgálatok és a fizikális vizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt, az orvos további képalkotó vizsgálatokat javasolhat. Ezek a következők lehetnek:
HYCOSY : Ez egy speciális ultrahang vizsgálat, amely során kontrasztanyagot fecskendeznek a méhbe és a petevezetékekbe, hogy megnézzék, van-e elzáródás, amely megakadályozhatja a megtermékenyített petesejt eljutását a méhbe.
Laparoszkópia: Ha endometriózis vagy más, hasüregi probléma gyanúja merül fel, laparoszkópos vizsgálatot végezhetnek. Ez egy minimálisan invazív sebészeti beavatkozás, amely során egy apró kamerát helyeznek a hasüregbe, hogy közvetlenül vizsgálják meg a nemi szerveket.
5. Genetikai vizsgálatok
Ha a meddőség oka nem derül ki a hagyományos vizsgálatok során, genetikai vizsgálatokra is szükség lehet. Ezekkel a tesztekkel meg lehet állapítani, hogy van-e olyan genetikai rendellenesség, amely akadályozza a természetes fogantatást, vagy amely a vetélések hátterében állhat.
6. Immunológiai és egyéb speciális vizsgálatok
Egyes esetekben immunológiai vizsgálatokat is végezhetnek, ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet saját immunrendszere okozza a meddőséget (pl. amikor az immunrendszer antitesteket termel a spermiumok ellen).
A kivizsgálás utáni lépések
Miután a meddőségi kivizsgálás eredményei megérkeznek, az orvos áttekinti a lehetőségeket és javaslatot tesz a kezelésre.
A kezelési lehetőségek az egyszerű életmódbeli változtatásoktól (pl. fogyás, diéta, stresszcsökkentés) a hormonális kezeléseken át egészen a mesterséges megtermékenyítésig (pl. in vitro fertilizáció – IVF) terjedhetnek.
A meddőségi kivizsgálás egy komplex, több lépésből álló folyamat, amelynek célja a meddőség okának feltárása és a megfelelő kezelési lehetőségek megtalálása. Bár a folyamat néha hosszadalmas és megterhelő lehet, az orvostudomány folyamatos fejlődésével számos meddőségi problémát hatékonyan kezelni lehet, és sok pár számára megnyílik az út a családalapítás felé. A legfontosabb, hogy minden lépésben támogassuk egymást, és kövessük az orvosi ajánlásokat.
