Endometriózis, a láthatatlan szörnyeteg - Interjú dr. Kása Dániel szülész-nőgyógyásszal
- Váci 34 Medical Center
- Feb 6
- 3 min read
Updated: 3 days ago
Az endometriózis és adenomiózis két olyan állapot, amely gyakran okoz komoly megpróbáltatásokat a nők életében, de mégis sokszor alig beszélünk róluk. Míg az endometriózis viszonylag ismert, addig az adenomiózisról talán kevesebb szó esik, pedig mindkét betegség súlyos hatással lehet a mindennapi élet minőségére. Az alábbiakban Dr. Kása Dániel szülész-nőgyógyászt kérdezzük a betegségről, a tünetekről, okokról és a kezelési lehetőségről.
Mi az endometriózis és mi az adenomiózis?
Az endometriózis egy olyan állapot, amelyben a méh nyálkahártyájához hasonló szövetek nőnek a méhen kívül, például a petefészkekben, a méh körüli szövetekben, a bélben vagy a húgyhólyag környékén. Ezek a szövetek ugyanúgy reagálnak a menstruációs ciklusra, mint a méh belsejében található szövetek, tehát felhalmozódnak, majd vérzéshez vezetnek, ami fájdalmas gyulladásokat, összenövéseket, cisztákat és hegeket okozhat.
Az adenomiózis viszont egy olyan állapot, ahol a méh nyálkahártyája (endometrium) a méhfalba növekszik. Ez a helyzet a méh izomzatában gyulladásokat és vérzéseket okoz, ami rendkívüli fájdalommal és vérzésproblémákkal járhat. Az adenomiózis a menstruációs ciklus során sokkal erősebb fájdalommal és intenzívebb vérzéssel járhat, míg az endometriózis inkább a szövetek elhelyezkedésével és a szomszédos szövetekbe való beszivárgásukkal van összefüggésben.
Miért okoz meddőséget az endometriózis?
Az endometriózis meddőséget okozhat, mivel az abnormálisan elhelyezkedő endometriális szövetek gyulladást, hegesedést és összenövéseket idézhetnek elő a kismedencei szervek között, például a petefészkek, a petevezetékek és a méh körül. Ezek a hegek és összenövések megzavarhatják a petesejtek mozgását, blokkolhatják a petefészkek és a méh közötti kapcsolatot, vagy megakadályozhatják a petesejt és a spermium találkozását. Emellett az endometriózis gyulladásos környezetet is teremthet, ami befolyásolhatja a megtermékenyítést és a terhesség megtartását.
A meddőség előfordulásának kockázata az endometriózissal élő nők körében akár 30-50%-ra is emelkedhet, bár sok esetben a megfelelő kezeléssel a teherbeesés lehetősége javítható.
A lakosság hány százalékát érinti?
Az endometriózis a nők jelentős részét érintheti: a becslések szerint minden tizedik nő szenved tőle világszerte. A betegség különösen a termékeny életkorú nőket érinti, jellemzően 25-40 éves kor között. Az adenomiózis előfordulásának gyakorisága is magas, bár pontos statisztikák ritkábban állnak rendelkezésre. Az adenomiózis gyakrabban fordul elő a 30 és 40 év közötti nők körében, különösen azoknál, akik már szültek.
Milyen kellemetlen tünetekkel jár?
Az endometriózis és az adenomiózis különböző tüneteket okozhatnak, de sok közös vonásuk is ismert.
Endometriózis tünetei:
Erős, tartós hasi fájdalom, különösen a menstruációs ciklus alatt
Meddőség vagy nehezebb teherbeesés
Kóros menstruációs vérzés (például túl erős vagy hosszú ideig tartó vérzés)
Fájdalmas közösülés
Hasi puffadás, hasmenés vagy székrekedés
Fáradtság és kimerültség
Adenomiózis tünetei:
Erős, fájdalmas menstruációs vérzés
Hosszan tartó, erős vérzés a ciklus közepén
Erős hasi fájdalom és görcsök
A tünetek súlyossága és előfordulása változó lehet. Van, aki szinte észrevétlenül élhet a betegséggel, míg mások számára mindennapos küzdelmet jelent a fájdalom.
Mi az endometriózis fő okozója?
Az endometriózis pontos okai még nem teljesen ismertek, de több tényező is hozzájárulhat kialakulásához. Ezek közé tartozik:
Genetikai hajlam: Azok a nők, akiknek családjában előfordult már endometriózis, nagyobb valószínűséggel szenvednek tőle.
Immunrendszeri problémák: Egyes kutatások szerint az endometriózissal élő nők immunrendszere nem megfelelően reagál a méhen kívüli szövetek növekedésére.
Menstruációs ciklus zavara: A retrográd menstruáció (amikor a menstruációs vér a méh üregén keresztül visszafelé áramlik a petevezetékekbe) szerepet játszhat az endometriózis kialakulásában.
Környezeti tényezők: Bizonyos kemikáliák és hormonális zavarok is elősegíthetik a betegség kialakulását.
Élhet valaki panaszmentesen súlyos endometriózissal?
Igen, előfordulhat, hogy az illetőt súlyos endometriózissal diagnosztizálják, mégsem tapasztal komoly tüneteket. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy kis összenövés vagy szöveti elváltozás is rendkívül súlyos fájdalmat, vagy akár meddőséget okozhat.
Hogyan állítja fel az orvos a diagnózist?
A diagnózis felállítása több lépésben történik:
Kórtörténet és tünetek áttekintése: Az orvos a nő menstruációs ciklusát, fájdalmas tüneteit és egyéb panaszait figyeli meg.
Fizikai vizsgálat: Az orvos tapintásos vizsgálattal ellenőrzi, hogy van-e érzékenység a kismedence területén.
Képalkotó vizsgálatok: Ultrahang, MRI vagy laparoszkópiás vizsgálat segíthet a pontos diagnózis felállításában.
Laparoszkópia: Ez a legbiztosabb módja a végső diagnózis megerősítésének, hiszen az orvos közvetlenül látja az elváltozásokat a hasüregben.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Az endometriózis és az adenomiózis kezelése egyéni, és az adott egyén állapotától, tüneteitől függ. A kezelés célja a fájdalom enyhítése, a gyulladás csökkentése, valamint a termékenység javítása.
Kezelési lehetőségek:
Gyógyszeres kezelés: Fájdalomcsillapítók, hormonterápia (például szintetikus hormonok, amelyek leállítják a menstruációs ciklust), illetve a menstruációs vérzés csökkentésére alkalmazott készítmények.
Műtéti kezelés: Súlyosabb esetekben műtét is szükséges lehet a szövetek eltávolítására, összenövések feloldására vagy ciszták eltávolítására.
Mesterséges megtermékenyítés (IVF): Amennyiben a meddőség súlyos, a mesterséges megtermékenyítés segíthet a teherbeesésben.
Mivel az endometriózis és adenomiózis hosszú távú, krónikus betegségek számít, a kezelés gyakran folyamatos figyelmet és személyre szabott megközelítést igényel. A legjobb eredmények elérése érdekében a betegeknek szoros együttműködésben kell dolgozniuk orvosukkal.
